Interjú Minya Viktória parfümörrel

"Nőként is nehéz érvényesülni ebben a férfiak uralta szakmában, de magyar nőként még inkább”

Minya Viktória, az első magyar női parfümőr, a Provence-i Grasse-ban tanult: díjnyertes illata, a Hedonist világszerte kultikusnak számít a niche parfümök világában. Minya Viktória Jelenleg Párizsban él és alkot, de Magyarországra is gyakran hazalátogat. Minya Viktóriával a Grasse-i évekről, valamint a parfümök különös világáról beszélgettünk.

A parfümőr kifejezést ugyan gyakran használjuk, sokan azonban nincsenek tisztában azzal, mit is jelent pontosan.

A parfümőr illatkészítőt jelent. Franciaországban tipikusan parfümkészítő cégek alkalmazzák őket. Azok a márkák, amelyekkel a különböző nagyobb drogériákban találkozhatunk – általában haute couture márkák –, felkérnek egy-egy parfümkreációs céget, hogy készítsenek nekik egy illatot. Ezt nevezzük mi szaknyelven juice-nak. Minden más, a csomagolás, az elosztás, az üvegbe töltés, a promóció nem a parfümőrök vállát nyomja. Mi tényleg csak az illatért felelünk. Fontos, hogy a formula mindig a saját szellemi tulajdonunk. Amíg az adott termék a boltok polcain van, egészen addig tőlünk vásárolják az adott koncentrátumot.

A parfümőr szakma egy férfiak uralta hivatás a kezdetek óta, Magyarországon is Ön az egyetlen női parfümőr jelenleg. Mit gondol, mennyire nehéz érvényesülni nőként ebben a szakmában?

Pár évvel ezelőtt meghívtak Sanghajba egy parfümkiállításra, én voltam a sztárvendég. Rajtam kívül három francia, középkorú férfi vett részt a rendezvényen. Szerintem ez mindent elmond a szakma összetételéről. Bármely cégnél, ahol dolgoztam, azt éreztem, hogy azért, mert én nő vagyok, sokkal többet le kell tegyek az asztalra. Ez a mai napig így van. Franciaországban egyébként pedig azért is sokkal többet kell dolgoznom a sikerért, mert magyar vagyok. De nyilván nehéz vetélkedni olyanokkal, akiknek a családja generációk óta ezzel foglalkozik. 

Ettől függetlenül, miközben rengeteg céggel működik együtt, Ön büszkélkedhet egy saját márkával is, mely meghódította a világot.

Nagyon ritka, hogy egy parfümőr saját márkával is rendelkezzen. Jelenleg az én kollekcióm nyolc illatot tartalmaz. Emellett azonban különböző parfümkészítési kurzusokat is tartok a világ minden táján, ahová mindenhonnan érkeznek tanítványok.

Hogyan kell elképzelni egy ilyen kurzust? 

A négynapos kurzusom nagyon intenzív, valóban komoly, eltökélt jelentkezőknek ajánlom. Az első napon természetes anyagokat szagolunk, a második napon szintetikus nyersanyagokkal ismerkedünk. Aztán akkordokat alkotunk, melyeknél néhány alkotóelemből próbálunk meg harmonikus illatot összeállítani. A negyedik napon jutunk el odáig, hogy parfümöt készítsünk,mely általában 30-40 összetevőből áll.

Ha már a tanulásról van szó: Ön a Provence-i Grasse-ban tanult, ahová egy elég komoly felvételi után lehet bejutni. Miből áll egy ilyen beszélgetés?

Nem túlzás, hogy éveken keresztül készültem erre a képzésre. Nagy szerencsém volt, hogy a cég irodája, ahol HR-esként dolgoztam, a Champs-Élysées-n volt. Itt található Európa egyik legnagyobb Sephorája, melybe mindennap bejártam parfümöket szagolgatni éveken keresztül. Itt töltöttem szinte minden ebédidőmet. Világéletemben nagyon erős volt a szaglásom, de a „hobbim” rengeteget hozzátett ahhoz, hogy ismertem a boltokban kapható terméket. Akkor még nem várták el Grasse-ban, hogy ismerjék a felvételizők a nyersanyagokat, azt viszont igen, hogy tudjunk róluk beszélni. A cédrusfát kaptam a teszt során, melyet akkor még nem ismertem név szerint, de úgy jellemeztem a bizottság előtt: olyan az illata, mintha kihegyeznénk egy ceruzát. Mint kiderült, ez egy tipikus meghatározás. Ezenkívül van még néhány állomása a felvételinek, de a végső döntést a személyes elbeszélgetés alapján hozzák meg. 

Hogyan épült fel a tananyag Grasse-ban?

Alapvetően az illatokon volt a hangsúly, de többek között kémiaóránk is volt. Megszagoltunk több száz, több ezer nyersanyagot, és ezekkel már korán elkezdtünk „játszani”, megismerkedtünk a parfümök történelmével, átvettük a különböző jogszabályokat. Emellett volt úgynevezett  funkcionális parfüm-óránk is, melyen megtanultuk, hogyan illatosítsunk különböző kozmetikai termékeket, krémeket, gyertyákat stb. Ezekhez teljesen más illatanyagot készítettünk, mint a parfümökhöz. Különösen a gyertyánál nagyon izgalmas, hiszen vannak olyan nyersanyagok, melyeket, ha meleg viaszba öntünk - ilyenek például a citrusfélék -, rögtön elillannak. 

Miből merít inspirációt egy illat megalkotásakor?

A természet a mai napig nagyon inspirál, de van, hogy színekben, érzésekben, textúrákban gondolkodom. Volt olyan alkalom, amikor egy zeneszám hallgatása közben jött az ihlet, de olyan is, amikor egy könyvben olvasott mondat ösztönzött. 

Az utóbbi években mindenki egyediségre vágyik, így igyekeznek olyan termékeket választani, melyek nem jönnek velük szembe az utcán. A parfümök terén is szívesebben választanak ma már különlegesebb illatot a vásárlók. Mit javasol, hogyan találjanak maguknak olyat, mely illik is hozzájuk?

Akkora a választék manapság, hogy nagyon nehéz leszűkíteni, de amit mindenképpen tudok javasolni első körben, hogy minél több illatot szagoljunk meg, olyat is, ami akár a másik nem számára van reklámozva.

Ha becsukott szemmel, papírra fújva megszagolunk egy adott parfümöt, három-öt másodpercen belül reagál rá a testünk, erre érdemes figyelni. Ha találunk négy-öt ilyen illatot, amire elmosolyodunk, felsóhajtunk, vagy csak egyszerűen kellemes érzés jár át minket, akkor érdemes a bőrünkön is kipróbálni. Ha a bőrünkön is ízlik az adott termék, akkor megtaláltuk a megfelelő aromát. Érdemes „nyitott” orral járni, és olyan illatokat is megszagolni, melyekkel - azt gondolnánk - egyáltalán nem rezonálunk. 

Az első saját parfümének a neve Hedonist volt, gondolom, nem véletlenül. Mennyire él hedonista életet?

A kérdés kapcsán jöttem rá, hogy ma már egyáltalán nem... Amikor az iskolába jártam - 12 évvel ezelőtt -, mindenki kapott egy becenevet, rám a hedonistát aggatták, mert állítólag látványosan élveztem az életet. Persze, nem extrém dolgok voltak ezek, de jelenleg sokkal kevesebb időm van bármire, amikre akkor, hiszen van egy kislányom, egy cégem, illetve újra elkezdtem egyetemre járni. Így egy fokkal azért nagyobb kihívás hedonistának lenni, mint amikor csak iskolába jártam.